Balatonfüred már 150 évvel azelőtt „város” volt, hogy 1971-ben megkapta az erről szóló oklevelet. Ugyanis már a 19. század eleje óta mindene meg volt, amire egy városban szükség van. Annyi mindent felsorolhatnánk, de a legfontosabb maga a gyógyvíz és a fürdő volt. Annak minden hatásával s a fejlődést befolyásoló erejével. Lett kórháza, hideg (szabadtéri) fürdője, színháza, szállodája, könyvtára, postája, gyógyszertárja, templomai, s éttermei és kellemes ligetei. Mindezek persze lent a parton, ahogy mondják: a Savanyúvízen. A falu, vagy az „óváros” pedig élte a maga megszokott életét, amelyet alapvetően a szőlőművelés és a bortermelés és értékesítés határozott meg. Nyugodtan mondhatjuk: ezek voltak a balatonfüredi turizmust máig megalapozó intézményei.
S mindez egyre látványosabban fejlődött. A gyógyforrásokra alapozva kitűnő orvosok révén mára egy világszínvonalú szívkórház épült fel, amelyben már régóta nemcsak rehabilitáció folyik, hanem nagyon komoly aktív kardiológiai gyógyászati tevékenység is. Így lett Füred gyógy- és üdülőhelyi város.
A megnövekedett vendéglétszám hatására új szállodák épültek, miközben a fürdőhely kialakította a maga látványos építészeti megjelenését, panziókkal, vendégházakkal. A vendéglátásban meghatározó lett a balatoni gasztronómia íz világa, a balatoni halászatra épülő étel kínálat.
A bor pedig meghozta előbb a szőlő és bor városa nemzetközi címet, vele együtt a mára kiformálódó európai minőségű borászatot, amelynek a hagyományai is a régmúltba nyúltak, de most már egy új borász-generáció alakítja a táj szőlészetét.
A városnak sikerült látványosan, dinamikusan fejlődnie, amelyre a már a régi nagyok, Jókai Mór, Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán is bátorították a polgárokat, a döntéshozókat. A bencés rend, amely évszázadokon át tulajdonosa, kezelője volt a vízparti résznek, maga is felismerte, hogyan kell előre lépni. Igényelte azt maga a közönség is, mely örömmel látta a 20. század elejétől markánsan formálódó és minőségi szolgáltatásokat felvonultató várost.
A fürediek, ha kellett színházat építettek, meghívták a magyar színházművészet kiválóságait, miként a zenében is gazdag lett a kínálat. Jelentősen változott a közlekedés, a lassú postakocsikat felváltotta a gőzhajózás majd a 20. század elején bepöfögött a vasútállomásra az első vonat is.
Füred lakói pedig megőrizték ezt a városi szellemiséget, amely akkor is élt és eleven volt, ha az idényvendégek visszatértek otthonaikba. Sokat erősített ezen a sporthajózás (ne felejtsük, az első balatoni gőzhajó is e városban épült, miként ez első tavi hajógyár is itt létesült) és a balatoni vitorlázó sport minden vonatkozásban garantálta a település jelentőségét.
Sokan voltak, akik maguk tehetségét adták e városias lét kereteihez. Jókai Mór, a magyar irodalom és olvasóközönség megteremtője füredi jelenlétével állandó sajtó érdekességet jelentett. Krúdy Gyula elvarázsolta nosztalgikus füredi írásaival az olvasókat. A Lipták házban az 1950-es évektől a teljes magyar irodalmat vendégül látták. S ez az irodalmi jelenlét is immár kétszáz éves, olyan mai programokkal, mint a költő fesztivál, a színházi és zenei fesztiválok sora. Az évtizedek alatt a város „ráállt” az egész éves nyitva tartásra, s ennek minden feltételét megteremtette. Így lett Füred a kultúra és a művészetek városa is.
Minden évszak meghozza a maga programját: tavasszal „kinyit” a Balaton, elindul hajózási és a vitorlás szezon, amelynek csúcsa júliusban a Kékszalag vitorlás verseny, kisérve számos más egyre jelentősebb versennyel, nemzetközi bajnokságokkal. A nyár meghozza egyedülállóan a báli szezont a különleges, immáron 196 éves Anna bállal, minden bálok báljával, és annak legendáival. Ősszel megérkezik a borászat és borászok nagy ünnepe, a Balatonfüredi Borhetek, majd a Füredi Szüret hatalmas látványossága és íz kavalkádja. Télen pedig sokan jönnek a páratlan szépséget felragyogtató balatoni tájban gyönyörködve vagy, ha lehet, korcsolyázni a befagyott tavon,. esteleg beülnek a jobbnál jobb éttermekbe.
Balatonfüred így lett nem csak a hazai, de a nemzetközi turisztika kínálat mennyiségében és minőségében meghatározó városa.
S akkor még nem szóltunk a város polgárairól, hiszen mindezek minőségét, értékét mégis csak az itt élő polgárok ereje, igénye és szellemisége adja. Ez a város mindig is figyelt hagyományaira, értékeire, a város történeti egyesületei, társaságai maguk is ezeknek a szervezői és részesei. Most már annak is tanúi, hogy a felsőváros, a régi „falu” felnőtt a tóparti városrészhez, új és értékes arculatot kapott. Annyi jelző után, amelyet e város visel, hozzá lehet tenni: Balatonfüred büszke város. Büszke arra, amit ősei létrehoztak, amit elődeik megőriztek, s amit a mindenkori polgárai gyarapítottak, s amit az ide érkező turisták ezrei is élveznek.

Írta: Praznoszky Mihály